info@moramancs.hu

Mórahalom, Zákányszéki út 11.

(62)28-18-18

Epilepszia

Epilepsziának nevezzük a hirtelen jelentkező, jellegzetes agyi tevékenységet mutató tüneteket, tünetcsoportokat. Jellegzetes megjelenési formája az un. “nagy roham” (grand mal), amely a beteg állat egész testére kiterjedő görcsös, tudatvesztéses állapotot jelenti. Ez azonban nem mindegyik epilepsziás állatnál jelentkezik. Sokszor a gazdi számára kevésbé feltűnő vagy észlelhető tünetekben mutatkozik az epilepsziás roham. Ilyenek lehetnek pl.: viselkedésváltozások (agresszió, tompultság), mozgáskoordinációs zavarok, koncentrációs zavarok, rendellenes “megnyilvánulás” (pl.: fogcsattogtatás, nyelv öltögetése, rohamszerű vakarózás stb.).

Az epilepsziás roham kialakulásakor egyszerre nagyszámú idegsejt kerül kóros izgalmi állapotba. Amely agyterületet érinti ez a kóros izgalmi állapot, annak megfelelő tünet látható az állaton. Az epilepszia megállapításához és differenciálásához részletes kórelőzmény, alapos neurológiai (epileptológiai) vizsgálat, és legtöbb esetben kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (labor, RTG, CT, MRI, EEG) szükségesek. Javasolt otthon minden körülmény pontos feljegyzése, mint például: az aktuális időjárás, lehetséges stresszhelyzetek, történések, hangok, emberek megjelenése az állat környezetében, stb. A kezelő állatorvosnak ezen kórelőzményi adatokat feljegyezve és a részletes vizsgálatok eredményeit figyelembe véve kell a diagnózist felállítania. és a megfelelő kezelést alkalmaznia.

Már tudjuk, hogy az epilepszia nem egy konrét betegség, hanem csak egy tünetcsoport. Kialakulásának hátterében különboző oktanú és súlyosságú betegségek állhatnak. Csoportosítása több szempont alapján is történhet:

Oktan alapján:

  • Öröklött epilepsziák (fejlődési rendellenességek, öröklött anyagcserezavarok)
    •  Ismert kóroktanú 
    •  Ismeretlen kóroktanú (idiopatikus)
  • Szerzett epilepsziák (agyi trauma, daganat, szerzett anyagcserezavar, mérgezések, belgyógyászati betegségek)
    • Ismert kóroktanú
    • Ismeretlen kóroktanú (idiopatikus)
  • Kriptogén (rejtett okú) epilepsziák
    Ebben az esetben a rohamtünetek alapján többé-kevésbé behatárolható az az agyi terület, ahonnan a roham indul, de az epilepszia pontos előidéző okát nem tudjuk kideríteni.
     

    Rohamtünetek alapján

    • Fokális (gócos) epilepsziák
      • Tiszta tudat mellett zajló rohamok.
      • Beszűkült tudatállapot mellett zajló rohamok.
    • Generalizált epilepsziák
      • Görcsökkel járó eszméletvesztéses rohamok (grand mal, nagy roham)
      • Görcsökkel nem járó, eszméletvesztéses rohamok (petit mal, kis roham)
      • Először gócos tüneteket mutató rohamok, amelyek aztán nagy rohamba mennek át.

    A szerzett epilepsziák sokszor nem az agy elsődleges megbetegedése, traumája során alakulnak ki, hanem egyéb szervek betegségei (máj-, vese-, hasnyámirigy- bél-betegségek)  során keletkezett anyagcserezavarok, káros anyagok felhalmozódása, hormonális problémák, vérnyomás és vércukorszint szabályozási diszfunkciók következtében másodlagosan. Emiatt szinte soha nem elég az epilepszia megállapítása, hanem laborvizsgálatokkal, tesztekkel, kiegészítő diagnosztikai vizsgálatokkal ki kell zárni, illetve meg kell találni az esetleges “háttérbetegséget”. Ha ilyet találunk, akkor sok esetben gyógyítható az epilepszia. Fontos viszont, hogy az idő előrehaladtával a rendellenes agyi tevékenységek következtében az érintett agyterületeken maradandó károsodások alakulhatnak ki, ami nagy mértékben rontja gyógyulási esélyeket.

    Az epilepszia gyógykezelése a kiváltó okohoz hasonlóan elég sokféle lehet. Ha van háttérbetegség, akkor annak gyógyítása is szükséges a tüneti kezelés mellet. Abban az esetben, ha valódi epilepsziáról beszélünk, azaz a rohamok minden kiváltó ok nélkül, spontán jelentkeznek, csak a tüneti kezelés lehetősége áll fenn. Sajnos előfordul olyan eset is, amikor a gyógykezelés ellenére sem javul az állat állapota, sőt akár még súlyosbodhatnak a tünetek. Ebben az esetben az állatorvosnak az euthanasia lehetőségét is figyelembe kell venni.