A fogászati vizsgálatok és beavatkozások jellemzően szakaszolva történnek. Első fázis az éber fogászati vizsgálat, amely során megbeszéljük a látható elváltozásokat, pl: fogváltási rendellenesség, harapási rendellenesség, fogágybetegség gyanú, stb. Ezután egy egyeztetett időpontban történik az altatásos részletes kivizsgálás. Ez a COHAT (Comprehensive Oral Health Assesment ans Treatment). Mivel altatásos kezelésről és kivizsgálásról van szó, így az csak megfelelő kockázati felmérés (részletes fizikális vizsgálat, vérlabor, stb.) után  végezhető el biztonsággal. A COHAT során a fogkő és lepedék eltávolítása történik megfelelő eszközökkel, melyet a fogak polírozása követ. Ezek csak szakszerűen és arra alkalmas eszközökkel végezhetőek el úgy, hogy a végeredmény az elvártak szerint alakulhasson. Ezen lépések után történik a fogak állapotának egyesével történő felmérése, részletes megtekintéssel, probing és RTG vizsgálatokkal, amikor is az ínyzsebek mélységét, a zománc és a fogágy állapotát, valamint a fogak szerkezeti állapotát vizsgáljuk. A klinikailag releváns lézióknak kutyák esetében 27,8%-ára, macskák esetében 41,7%-ára nem derülne fény fogászati röntgenfelvételek nélkül. Ezen vizsgálatok elvégzésével tudjuk csak meghatározni, hogy kedvencének szüksége van-e további beavatkozásokra. A vizsgálat során részletes vizsgálati lapot (dental chart) veszünk fel.

A szájüreg egészséges állapotának fenntartása legnagyobb részben otthoni feladat. Ha belegondolunk, nekünk sem a fogorvos mossa a fogunkat. Az állatorvosnál történő kezelésekkel, vizsgálatokkal egyenrangúan fontos a megfelelő otthoni kezelés. Sok készítménnyel találkozhatunk a különböző médiafelületeken, amik az egészséges szájhigiénia fenntartását ígérik. Rágókák, „szájvizek” és krémek, stb. Ezek hatékonyságát sok dolog befolyásolhatja. Rágókák esetében nagyban számít, hogy az állat valóban megrágja-e a készítményt, megfelelő-e annak szerkezete a fogtisztításhoz, a krémek kellő időt töltenek-e a szájüregben.

A fogkő és plakk nem csak a látható helyeken, a fogkoronán, hanem az íny alatt is fejlődik, és ez jelenti az igazi veszélyt. A plakk egy biofilm réteg, melyet szintre csak baktériumok alkotnak és percek alatt kialakul a felületeken. Így a fog felületén is. Ennek megfelelő gyakoriságú eltávolításával tudjuk elérni, hogy tovább fejlődjön a probléma. Igazán hatékony csak a fogmosás lehet, amit javasolt napi rendszerességgel elvégezni. Érdemes lépésről lépésre hozzászoktatni kedvencünket és magunkat is a fogmosáshoz. Első napokban javasolt csak az elől lévő fogak rövid ideig tartó mosása, majd napról napra hátrébb haladva és hosszabban tartó fogmosással tudjuk elérni, hogy a napi pár perces folyamat mindenki számára megszokottá váljon.

A fogmosási technikára a Veterinary Oral Health Council adott ki ajánlást mind kutyára, mind macskára. A fogmosás helyes gyakorlata során a fogkefét nem túlzottan nyomva az állat fogára helyezzük, mégpedig úgy, hogy a fog felszínével 45°-os szöget zárjon be, a fogkefe szálai a fog és az íny találkozása irányába nézzenek. 3 előre és hátra húzás után a 4. mozdulat a íny felől a fogcsúcs irányába történ söprő mozdulat legyen. Ezt minden fogat érintve javasolt elvégezni a szájüregben és csak a külső oldalon szükséges. 

Ha ezt bevezetjük és alkalmazzuk a mindennapokban, azzal elérhetjük, hogy a négylábú családtagunknak minél ritkábban legyen szüksége altatásos beavatkozásra, idős korára minél több egészséges foga maradhasson. Mindez természetesen az általános szájhigiénia fenntartására alkalmas, egyedi betegségek (fogak sérülése, fogfelszívódási betegség, stb, lásd lentebb) minél előbbi felismerése és kezelése elengedhetetlen, mert ne felejtsük el, hogy a kutyusunk, cicánk nem tudja elmondani, ha fáj a foga, sőt akár remekül el is tudja rejteni a fájdalmát.

A szájüreg és fogak felépítése sokban hasonlít és néhol különbözik a macskáknál és a kutyáknál. A szájüreget alkotó csontok a felül lévő állcsont (maxilla) és az alsó fogakat magába foglaló állkapocs csont (mandibula). A fogakra jellemző, hogy ún brachydont fogazatot találunk, ami azt jelenti, hogy a foggyökerek hosszabbak a fogkoronánál. Ez az erős harapáshoz kell, viszont eltávolításnál komoly nehézségeket is teremthet. Csak kevés fog esetében végezhető el a klasszikus foghúzás, leginkább a fogak szájsebészeti eltávolításáról beszélhetünk (lásd a Fogeltávolítás helyes szakmai gyakorlata résznél).

Kutyák: 

3 koponyatípust különböztetünk meg kutyáknál: brachycephal, mesati/mesosephal , dolichocephal típusok. Ezek az alakulások és a kutyák méretbeli különbségei nagy variábilitást jelentenek az egyes fogak/fogsorok alakulásában, így azok vizsgálatában (ezért nincs pl standard panoráma RTG, mint embernél) és kezelésében. A kutyák a 28 tejfogukat kb 6-7 hónapos korukra váltják le a 42 felnőttkori maradó fogukra. Vannak egy, kettő és háromgyökerű fogaik is.

Macskák:

A macskáknál kisebb a változatosság a koponyaalakulásokban, jellemzően a rövidebb orrú (brachycephal) változat jelenhet meg, pl. perzsa macska. A macskák a 26 tejfogukat szintén 6-7 hónapos korukra váltják le a 30 db felnőttkori maradó fogukra. Nekik is van egy, kettő és háromgyökerű foguk.

A fog és fogágy felépítése:

A fog és fogágy egy élő, összetett rendszert alkot. A periodontium/fogágy (íny, cement, alveoláris csont, periodontális ligamentum) rendkívül sok funkcióval bír. Stabilitási, immunológiai és tápláló szerepe van. Ezen rendszer sérülése, megbetegedése nem csak helyileg, hanem a szervezet egyéb pontjain is okozhat problémát. Erről részletesen itt olvashat. 

A fogak fejlődése még magzati korban megkezdődik és az élet első hónapjaiban fejeződik be. A kutyáknak 28 tejfoga és 42 maradó foga, a macskáknak 26 tejfoga és 30 maradó foga van. A maradó fogak a születés után kezdenek el fejlődni az állkapocsban és az állcsontban, és 3-6 hónapos korban váltják le a tejfogakat. 

A rendellenes fogváltás esetén egyes tejfogak késői leváltása vagy bennmaradása károsíthatja a maradó fogak fejlődését és egészségét, harapási rendellenesség vagy fogágy gyulladás alakulhat ki. Ezen tejfogak időben, megfelelő módszerrel történő eltávolítása a megoldás ilyen esetekben. 

Előfordulhat, hogy bizonyos fogak nem fejlődnek ki egyáltalán (pl. Kínai meztelen kutyáknál gyakori), vagy esetleg több fog fejlődik ki a normálisnál. A ki nem fejlődött maradó fogakat mindig javasolt fogászati RTG-nel ellenőrizni, hogy megelőzhessük a komolyabb szövődmények kialakulását (pl ciszta).

Bizonyos fertőző betegségek (szopornyica) vagy gyógyszerek hatására a fejlődésben lévő fogakon súlyos zománc rendellenességek alakulhatnak ki. 

A harapás (occlusio) fogalma az állatorvosi fogászatban a harapás típusát, a malocclusio, annak rendellenességéit jelöli. A rendellenes harapás lehet kozmetikai probléma, amit általában nem kezelünk, de okozhat súlyos rendellenességet, fájdalmat is az állatnak, mint pl íny sérülése, szájpadlás sérülése, fogak túlzott kopása és/vagy törése. A választandó kezelések a harapási rendellenesség típusától és az egyedben megjelenő következményektől függ. A fogszabályozás állatokban nehézkes, sok korlátba ütközik, de bizonyos esetekben alkalmazható. A leggyakoribb beavatkozás az érinett fog(ak) eltávolítása, a lágyszöveti következmények kezelése gondos vizsgálat és tervezés után. Bizonyos esetekben a korona amputáció és gyökérkezelés a választandó beavatkozás.

A leggyakoribb rendellenes harapástípusok a következők:

A fogágy megbetegedése több tényezőtől is függ (életkor, faj, fajta,  genetika, tartási körülmények, rágási szokások, diéta, a fogak fejlődése és sorba rendeződése, otthoni szájápolás, állatorvosi profilaxis, baktérium flóra, általános egészségi állapot), így az egyes egyedekben különböző mértéket ölthet. A fogágy a fogat körülvevő szövetekből (íny, szalagok, cement, alveoláris csontok) áll, stabilizáló, immunológiai és tápláló szerepe van. Ezen rendszer gyulladását és fertőződését nevezzük fogágy megbetegedésnek, periodontitisnek. Tünetei lehetnek a szájbűz (sokan „kutya szájszagnak” gondolják), nyálzás, vérző íny, evési nehézségek, látható elszíneződés, fogkő, ínygyulladás.

De hogyan is alakul ki?

A nyálban található glükoproteinek rátapadnak a fog felszínére, amiben szinte azonnal (6-8 órán belül) baktériumok tapadnak meg és szaporodnak, kialakítva egy biofilm réteget, amit plakknak nevezünk. Ez a plakk még könnyedén eltávolítható a fogakról, ezen a ponton bír nagy jelentőséggel az otthoni szájápolás, mellyel megelőzhető a folyamat súlyosbodása. Az itt lévő baktériumok szervetlen anyagokat kötnek meg a nyálból, aminek a hatására elindul a fogkő képződése.

A plakk az ínybarázdába (a fog és a szabad ínyszél közötti terület) bejutva annak gyulladását okozza. Ez a folyamat elindul a gyökércsúcs irányába, a letapadt íny fokozatosan elválik a fogfelszíntől, majd egyre mélyebbre haladva az alveoláris fog sorvadásával, a rögzítő szalagok eltűnésével jár. A folyamat előrehaladtával a gyulladás és fertőzés hatására a fog kilazulhat, majd akár ki is eshet. A fertőző anaerob baktériumflóra helyileg gennyesedést, tályogképződést okoz vagy bejutva a vérbe, a szervezet távolabbi helyein (tüdő, szív, máj, vese) okoz súlyos bakteriális fertőzéseket.

Egy egyed fogainak állapota más és más állapotú is lehet. A fennálló fogágybetegség megítéléséhez és osztályozásához (I-IV.) mindenképpen altatásban végzett részletes vizsgálat (probing) és fogászati RTG felvételek szükségesek. Enélkül nem lehet megállapítani a pontos diagnózist, és azt, hogy milyen kezelés szükséges az egyes fogak esetében. A látható plakk és fogkő mennyisége sok esetben nincs arányban a meglévő fogágybetegség súlyosságával. 

Ez a betegség a tanulmányok szerint a macskapopuláció több, mint 50 %-át érinti a 2 éves kor feletti állatokban. A pontos okára még nincs biztos magyarázat, említik kutatások a tápok magas D-vitamin tartalmát, bakteriális jelenlétet, genetikai hajlamot, tartási körülményeket. Jellemzően nem csak egy fog érintett, a kor előrehaladtával egyre több fogon jelenik meg az elváltozás.

A betegség több formáját ismerjük, melyek egy egyed esetében is jelentkezhetnek egyszerre, az egyes fogakon más és más formában. Amennyiben a betegség a foggyökereken jelentkezik, és nem nyitott a külvilág (szájüreg) felé, akkor akár fájdalom nélkül lezajlódhat a teljes gyökérzet felszívódása és csonttá átépülése. Amennyiben a folyamat a fogkorona irányába is terjed, akkor fájdalmas gyulladás kíséri. A  diagnózis bizonyos esetekben csak RTG vizsgálattal állítható fel biztosan, ezért is végzünk minden fogászati vizsgálatnál teljes szájüregi RTG vizsgálatot.

A kezelése függ attól, hogy mely formáját látjuk. A fájdalommal járó formánál mindenképpen az eltávolítás javasolt.

Lehetséges tünetei:

• rágási nehézség, fájdalom, étel elutasítása
• agresszivitás, vagy elbújás
• fintorgás a fájdalom miatt
• az íny  bizonyos helyeken ránő a fogra és kipirul, vérzékeny:

A kutyák és macskák fogainak sérülése nagyon sokfajta lehet. Elbírálása és kezelése nagyban függ annak mértékétől, milyen fogszövetet érint, mennyire fájdalmas, a fog menthető-e várható-e rosszabbodás, kiújulás, a beteg mely beavatkozásokra alkalmas mind egészségi állapot, mind habitus miatt.

Jellemző fogsérülés az attritio, amikor a kemény tárgyak rágása miatt a fogkorona nagy mértékben lekopik. A harapási rendellenességem miatti patológiás attritio az az elváltozás a fogakon, amikor a szabálytalanul álló fogak a rágás során egymást koptatják. Abrasio-ról beszélünk akkor, ha egy tárgy rágása, vongálása miatt a fogon zománcsérülés jelentkezik, tipikus példája, ha a kennel drótját rágja, húzza a kutya vagy a teniszlabda rendszeres rágcsálása.

A fogak törése több okból és mértékben jelentkezhet. Attól függően, hogy az a fogbél megnyílásával járó elváltozás-e, vagy hogy a csak a koronát vagy esetleg a gyökeret is érinti más és más kezelés válhat szükségessé. A fogak törése jelentkezhet traumás okból egy egészséges vagy akár beteg fogon is, okozhatja korábbi betegség vagy fejlődési rendelleneség, szerkezeti gyengeség.

A kezelése lehet zománcpótlás, gyökérkezelés, vagy eltávolítás. Minden esetben alapos előzetes kivizsgálás szükséges az esetleges szövődmények (pl. fogüregi tályog) felismeréséhez.

A fogeltávolítás igen gondos beavatkozást kíván a legtöbb esetben. A ragadozók fogazata brachiodont fogazat, azaz a foggyökerek akár 2-3 x hosszabbak, minta korona rész. Emiatt az eltávolításuk is a legtöbb esetben türelmet és időt igényel. Főleg a kettő vagy három gyökerű fogaknál. Ezt nehezíthetik pl. egy idősebb állat jelentősen csontosodott foggyökér körüli szövetei, vagy a leggyakrabban macskáknál előforduló fogfelszívódási betegség következtében, meggyengült fogak, esetleg az állkapocs vagy állcsont törésének veszélye.

A fogak eltávolítása rendszerint vízhűtéses fogászati egységgel, és egyéb fogászati kézi eszközökkel történik. A fogak eltávolítása akkor sikeres, ha nem marad bent gyökérmaradvány, amit minden esetben RTG vizsgálatokkal ellenőrzünk.

A fogeltávolítás után pedig következik egy fontos lépés, az íny varrása, a fog helyének zárása. Ennek folyamata sok esetben annyi ideig tart, mint magának a fognak az eltávolítása, mivel kifejezetten fontos a feszülésmentes zárás, amellett, hogy a lehető legkevesebb szöveti roncsolás történik.

De mit is jelent ez időben? Egy macska 3 gyökerű felső molaris egyes (108, 208) fog eltávolítása kb. 30-40 perc. Több fog esetén ez 1,5-2 órát is igénybe vesz. Ez alatt az állatnak biztonságosan és fájdalommentesen kell aludnia, illetve az ébredést is felügyelni kell.

Nem szerencsés az sem, ha egyszerre mindkét oldalt érintően távolítunk el fogakat, mert az eltávolított fog helye az első napokban nagyon duzzadt és kellemetlen, ami nagyban nehezítheti a táplálékfelvételt. Ilyen esetekben többszöri beavatkozást javaslunk (jellemzően 1 hónap különbséggel).

Kedvenceink szájüregében több fajta szövetszaporulat is előfordulhat. Ezek lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, szabad szemmel megfigyelhetőek vagy csak kiegészítő vizsgálattal észrevehetőek, lehetnek műthető vagy nem műthető, lágyszövetet és/vagy csontot érintő tumorok,  fájdalmas vagy tünetet nem okozó elváltozások is.

Jóindulatú elváltozás lehetnek például az íny szövetének felszaporodása (odontogen fibroma), rosszindulatú elváltozások pedig pl a lágyszöveti daganatok vagy a – sokszor csak RTG vagy CT vizsgálatokkal felfedezhető – csontot érintő neoplasztikus tumorok.

A szövetszaporulatok típusának meghatározására citológiai vagy kórszövettani vizsgálatok alkalmasak, megfelelően vett mintából. Ezen vizsgálati eredmények birtokában dönthető el, hogy van-e szükség valamilyen beavatkozásra, illetve, hogy egyáltalán gyógyítható-e az az elváltozás.

A fogászati vizsgálatok és kezelések ún szakaszolással történnek.

1. szakasz – Éber fogászati vizsgálat.

Ez jellemzően a saját pácienseinknél az alap állatorvosi vizit része, külön díjat nem számolunk fel. Amennyiben valaki kifejezetten fogászati vizsgálatra érkezik hozzánk, referált beteg, akkor ennek díja alap esetben 18.000 Ft.

2. szakasz – COHAT

A COHAT (Széleskörű szájhigiénia vizsgálat és kezelés) során az állat altatásban van. Ezt csak magas betegbiztonság mellet szabad végezni, kifejezetten a fogászati beteg állatok esetében, mert náluk több esetben lehet társult szisztémás megbetegedés. Részei az előzetes kockázatfelmérés (labor, fizikális vizsgálatok, kiegészítő vizsgálatok), aneszteziológia külön altató orvossal, szájhigiéniai kezelés (fogkőeltávolítás, polírozás), fogak egyesével történő vizsgálata, RTG vizsgálat és adminisztráció. Ezen ellátás időigénye attól is változik, hogy milyen súlyosságú a szájüregi elváltozás az páciensnél. Jellemzően 90.000-100.000 Ft, súlyosabb állapot esetén magasabb összeg.

3. szakasz – Fogászati/szájsebészeti ellátás

A COHAT során kapott információk alapján tervezzük a következő lépéseket, ha szükség van rájuk. Ezek minden esetben egyedi árakat jelentenek. A beavatkozások hosszától és az állat súlyától, a felhasznált anyagmennyiségtől, és esetleges kiegészítő vizsgálatoktól (pl kórszövettan) is függ az árajánlatban szereplő végösszeg ilyen beavatkozásoknál.